A Scuderia Ferrari sok mindenről híres, de arról biztosan nem, hogy egy olyan párosuk legyen, amelyik még egy VB címet sem szerzett korábban. Pedig most legalább egy évig ez következik.
A Formula 1 és a Ferrari kapcsolata nagyon szoros. Gyakorlatilag a kezdetektől fogva összefonódik, és az eredményeiket látva, rengeteg nagynevű versenyző eszünkbe juthat róluk. Ha pedig ezt firtatjuk, akkor nem meglepő, hogy sok olyan pilóta indult náluk, akik már korábban máshol is sikeresek tudtak lenni.
Felnőtt úgy egy újabb generáció, hogy gyakorlatilag mindig volt legalább egy világbajnoka a maranellói alakulatnak. A legtöbb embernek persze egyből Michael Schumacher neve ugrik be, elvégre 1996-tól 2006 végéig erősítette őket és ez idő alatt zsinórban öt világbajnoki címet szereztek együtt. Ezúttal a helyzet az, hogy a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel távozik, a sokra hivatott Charles Leclerc mellé pedig egy másik olyan nagy tehetséget szerződtettek, akit szintén az utóbbi évek egyik legígéretesebb pilótájának tartottak, Carlos Sainzot.
Még ha furán is hangzik, hogy fiatal pilótákkal indít majd egy szezont a Ferrari és ebből még egyikük sem lett világbajnok, igazából nincs új a nap alatt, és nem kell nagyon messzire utazni az időben ahhoz, hogy ilyen kettőst találjunk.
VB cím nélküliek a csapatban:
Pokoli gyorsan telik az idő, hiszen 13 év telt el azóta. Miután Schumacher bejelentette a visszavonulását és Kimi Raikkönen váltotta őt, illetve csatlakozott Felipe Massa mellé.
A finn hatalmas tehetség volt már az elejétől kezdve, de a McLarennel sehogy sem jött össze a várva várt VB cím, pedig már nagyon érett neki. Ehhez végül kellett egy nagyon izgalmas 2007-es szezon és egy jó Ferraris szerződés, hogy aztán Interlagosban ő ünnepelhessen. A többi ahogy mondani szokták történelem, kettejük párosa pedig elég ütőképes csapat volt, hiszen Massa is kis híján világbajnok lett 2008-ban. A sors furcsa fintora, hogy azóta Raikkönen máig az utolsó világbajnokuk.
Még visszább tekintve, 1992 és 1995 között összesen négy pilóta volt, aki a Scuderia színeiben indulhatott. 92-ben az akkor háromszoros világbajnok Alain Prost helyére érkezett az olasz Ivan Capelli, Jean Alesi mellé. Capellinek egy szezon jutott, utána érkezett a csapat szempontjából egy régi ismerős, Gerhard Berger. Az osztrák már 1987-től kezdve lehúzott három szezont az istállóval, majd 1993-tól még újabb három következett. Időközben volt, hogy szerepet kapott egy másik olasz, Nicola Larini is, aki bár a Formula autókkal is sikeres volt még az utánpótlásban, sőt a tragikus 94-es San-Marinó-i Nagydíjon dobogóra is állhatott, sokaknak a túraautózásból lehet inkább ismerős.
Sem Alesi, sem Berger nem voltak rossz pilóták, ám mondhatni rosszkor voltak rossz helyen. A Ferrari akkor egy elég hanyatló időszakot élt meg, a 94-es Német Nagydíjig eltelt úgy három szezon, hogy futamot sem tudtak nyerni.
Mindenesetre az ő kettősük sokak számára még így is emlékezetes maradt, igaz utóbbinak csak egy futamgyőzelem jutott pályafutása során, míg Bergernek azért több, főként még az első itt töltött időszakban.
Sokak kedvence volt még Nigel Mansell. A brit oroszlán is eltöltött pár évet a Ferrarinál, ezt pedig keretbe foglalja a Williamsnél töltött idő. 1985-től volt az első, majd 1991-től a második ilyen korszaka.
Sem ő sem pedig Prost nem tudták a végső sikerig elvinni a Scuderia szekerét, ám később Frank Williams csapatában mindketten szereztek világbajnoki címet, a britnek az 1992-es volt az első és az egyetlen. Mansell és a Ferrari kapcsolata egyébként nagyon jól kezdődött, de körülbelül olyan rosszul is ért véget. Még az 1990-es szezon közben bejelentette, hogy visszavonul, de e helyett inkább ismételten korábbi csapatát választotta.
Ha tovább böngésszük a Ferrarinál versenyző pilóták listáját, akkor Michele Alboreto volt az utolsó aki huzamosabb ideig ott tudott maradni, mint állandó versenyző, Volt ugyebár beugróként más olasz is, az utolsók Felipe Massa 2009-es balesete után Luca Badoer és Giancarlo Fisichella voltak, de legyünk őszinték ezek a szereplések elég feledhetőek voltak.
Alboreto 1984 és 1988 között három futamgyőzelmet szerzett a Ferrarinak, 1985-ben pedig a második lett a pontversenyben Prost mögött. A két csapattársa akivel versenyezhetett ezen évek alatt, René Arnoux és Stefan Johansson voltak. A francia szintén három győzelmet szerzett és volt VB harmadik is, de ő talán még a Renault-s korszakából marad meg sokaknak, főleg a Dijoni csatája Gilles Villeneuve ellen.
Ami pedig a svéd pilótát illeti, neki két szezon és néhány dobogó jutott, de az élet néha produkál érdekes dolgokat. Johansson és Alboreto Tom Kristensennel egy csapatban tudtak Le Mans-t nyerni 1997-ben. Sajnos a sportautózás lett az olasz veszte, 2001-ben az Audi R8 tesztelése közben vesztette életét.
Ha pedig már franciák, akkor Tambay és Pironi neve is megemlítendő. Előbbinek egy teljes szezon jutott 1983-ban, valamint az azt megelőzőben néhány futam, igaz ebből egyet Németországban meg is tudott nyerni. Az 1982-es szezon viszont nem volt túl szerencsés, mindkét ülésbe mást kellett találni szezon közben.
Villeneuve ekkor már pár éve a csapat tagja volt, sőt ő maga is alkotott párost még két olyan pilótával, akiknek nem volt korábban bajnoki címe. Így volt ez Carlos Reutemann és Jody Scheckter esetében is. Utóbbi ráadásul 1979-ben az egyéni világbajnoki címet is behúzta, ami Schumacher 2000-es bajnoki címéig az utolsó volt. Villeneuve pedig hiába volt az egyik legnagyobb tehetség, sajnos Zolderben életét vesztette, Pironi pedig szintén elszenvedett egy csúnya balesetet, amiben eltörtek a lábai és a pályafutásának is annyi lett.
Nem szabad kihagyni Niki Laudát sem a felsorolásból, hiszen mikor 1974-ben odakerült Clay Regazzoni mellé még ő sem volt világbajnok, utóbbi pedig bár több évet lehúzott a maranellói alakulatnál, sosem lett világbajnok. Phil Hillnek vagy Mike Hawthornnak viszont összejött, de ugyanúgy elmondható John Surteesről is, hogy a Ferrarival jutott fel először a csúcsra.
A 60-as évekig visszamenve már egyre több olyan nevet lehet találni, akik bár ma már legendák és az autósport korszakos alakjai, mégsem jutott nekik VB cím. Ilyen például Chris Amon, aki 1966-ban nyert Le Mans-ban, Jacky Ickx aki ugyanott hatszoros győztes, de még a Dakar Ralin is nyerni tudott 1983-ban, pályafutása alatt pedig 69-ben és 70-ben is közel volt a VB címhez. A Rodriguez testvérek neve ma sokaknak azért ugrik be a nevük, mert a Mexikói versenypálya az ő nevüket viseli, de ez sem véletlen. Ricardo és Pedro között két év volt, mindkettejük pályafutása gyorsan haladt előre, viszont fiatalon életüket vesztették. Az idősebbik testvér 20, a fiatalabbik 31 évesen.
És ha már a 60-as évek, ott vagy éppen még egy évtizeddel korábban egy szezonban nem csak két pilóta versenyzett Ferrarival, szóval egy darabig lehetne sorolni a neveket. Mindenesetre, ha már itt tartunk, akkor említést érdemel, hogy az első pilóta, akit már világbajnokként igazolt a Ferrari az Giuseppe Farina volt, aki 1950-es legelső szezon bajnoka.
Az eddigi Legfiatalabb páros:
Sainz jövőre lesz 26, míg Leclerc 23 éves. Kettejük átlagéletkora 24,5 év lesz. A jelenlegi csapatfőnök Mattia Binotto elmondta, hogy ez lesz a csapat történetében az elmúlt 50 év legfiatalabb párosa. Ez persze igaz, viszont nem ez lesz mindenidők legfiatalabb kettőse. A már korábban említett Ickx és Amon 1968-ban együtt kezdték meg a szezont, az ő áltag életkoruk ekkor 23,5 volt.
Az a szezon január 1-én indult Dél-Afrikában, ami pont Ickx születésnapja volt. A Francia Nagydíjat tudta megnyerni, azon a Rouen-les-Essarts nevű pályán, amin öt ízben is rendeztek F1-es versenyt. Ez volt abban az évben a Ferrari egyetlen futamgyőzelme, Amonnak pedig egy második hely volt a legjobbja a Brit Nagydíjon.
Képforrás: Elconfidencial/One Images F1/Catawiki
