Voltak akik rajongtak érte, voltak akik mindig marhaságnak tartották, de attól még az egyik legvagányabb versenysorozat volt. Az energiaitalosok sok őrültséghez adják a nevüket, de ez sokáig megmaradt.
2003-ban már sokan tudták ki is az a Besenyei Péter, amikor pedig nálunk elkezdték promózni az Air Race sorozatot, aminek első mini szezonját pont a magyar pilóta nyerte meg, valahogy magával ragadta az embert az egész. Óriási kihívás ezeket a műrepülőket vezetni, különféle figurákat bemutatni vele az égen, de volt valaki aki ezzel kapcsolatban (meg sokminden mással is) nagyot álmodott és ez a húzás is bejött.
A cél egyértelmű volt, érthetőbbé és még közönségbarátabbá tenni ezt a látványos sportot. Az alapötlet pedig a Red Bull alapítójától Dietrich Mateschitztől származik, aki eleve nagy rajongója volt a repülőknek, ez az egész pedig a márka filozófiájához is a lehető legtökéletesebben passzolt. Elvégre szárnyakat adnak. Az osztrák egy nagyszerű marketing szakemberként a Blendax nevű cég munkatársaka volt a nyolcvanas években, ekkor ismerte meg utazásai során a Krating Daeng nevű energiaitalt. Ezt némileg módosítva sikerült összehozni a Red Bullt, amivel a lehető legjobb lóra tett, hiszen egy eszméletlen nagy világmárka lett belőle. Ezt rengeteg helyen reklámozták sporteseményeken (főleg extrém sportokkal kapcsolatban), vettek labdarúgó vagy éppen F1-es csapatot is és az ausztriai Formula 1-es pálya is az övék, így pedig az ottani verseny visszatérése is nekik köszönhető.
Magát az Air Race megalapítását és annak körülményeit, sokan és sokszor elmesélték már, úgyhogy tényleg csak a rend kedvéért összegezzük a lényeget: azok után, hogy érthetőbbé akarták tenni a dolgot, az időre és a sebességre helyezték a hangsúlyt, végül többek között Besenyei ötlete nyomán sikerült egy speciális pilonokból felépített akadálypályát összehozni. Ezt egyébként ő maga is tesztelte, mégpedig úgy, hogy konkrétan neki repültek ezeknek a pilonoknak, ami akárhogy nézzük nem volt egy veszélytelen mutatvány. A dolog végül sikeres lett, sőt ahhoz képest, hogy anno ezeknek jó pár percbe beletelt a helyrehozása, később ez már elég csekély időt vett igénybe. A sérült eszközt lecipzározták, rárakták az újat, felfújták és kész. Ezeket is folyamatosan tesztelték, fejlesztették, a 2003-as indulás előtt konkrétan két év ment el az előkészülekkel.
Ami a helyszíneket illeti, voltak amelyek eléggé ikonikussá váltak a sorozat történetében. Ilyen volt Budapest is, hiszen eléggé képeslap szerűnek hatott, amikor a repülők elmentek háttérben a parlamenttel. A magyar futam egyébként csak a visszatérés után maradt el egyszer, de ezen kívül minden egyes szezonban ellátogattak ide is. Abu-Dhabi is bebetonozta a maga helyét, hiszen 2005-ben voltak ott először, akkor rögtön szezonnyitót tartottak, ez pedig később hagyománnyá vált. A legtöbb versenyt mégsem ebben a két országban tartották, hanem egy olyan helyen ahol valahogy sosem volt olyan a hangulat mint az előbbi kettő helyen. Ez az helyszín az Amerikai Egyesült Államok.
Nem egyszer előfordult, hogy két futam is volt ott egy szezonon belül, pilóták tekintetében sem panaszkodhatnak, elvégre mindig volt kiért szorítani, két világbajnokuk is volt. Itt összesen kilenc városba látogatak el és csak két olyan év volt amikor nem volt amerikában Air Race. Az első és az utolsó szezonban. A sok látványos hely közül egyébként az egyik legötletesebb a brit futam volt 2014 és 2016 között. Mindháromszor a legendás lóverseny pálya felett repültek Ascotban. Itt ráadásul ami szintén különleges volt, hogy minden egy helyen volt. Általában ugyanis a repülőtér, a hangárok és a felszállás valamelyest mindig odébb volt a konkrét helyszíntől, főleg ha az a víz felett volt.
A legsikeresebb pilóták Paul Bonhomme, Mike Mangold és Kirby Chambliss voltak. A brit volt az egyetlen aki háromszor is tudott VB-t nyerni, a másik két amerikai pedig kétszer tudta ezt megtenni. Rajtuk kívül senki nem tudott ismételni. Chambliss ebből a felsorolásból kicsit kiemelkedik, mivel ő volt az egyetlen aki mindvégig a mezőnyt erősítette. Az amerikai aki idén októberben lesz 60 éves, az évek alatt kicsit beleszürkült a mezőnybe, de 2017-ben másodvirágzását élte. Két futamot is elvitt abban az évben, köztük a Budapestit is és a világbajnoki címre is elég jó esélye volt.
2015 egy nagy vízválasztó volt ebből a szempontból, hiszen annak az évnek a végén három világbajnok is visszavonult versenyzéstől. Besenyei kicsit talán mindenkit meglepve jelentette be az utolsó futamon a dolgot a verseny utáni interjúban, de az Air Race keresztapjának is becézett pilóta mellett Bonhomme is abba hagyta abban az évben az aktív versenyzést.
Az első években igazából csak az időeredmény számított, a 2006-os szezon végéig ugyanis két kör együttes ideje alapján alakult ki a sorrend, de az izgalmak érdekében jött az egyeneskieséses verseny, ami persze szintén formálódott később.
Kicsit talán elfáradt ez bajnokság már 2010-ben is, hiszen abban az évben is kimaradt az utolsó két futam. A szervezők akkor nem akarták teljesen elengedni a dolgot, helyette inkább úgy döntöttek, szüneteltetik a dolgot, hogy átalakítsák és fejlesszék azt. Ez egészen 2013-ig tartott, ekkor jelentették be a visszatérést, 2014-től pedig látványosan beálltak a 8 versenyes szezonokra.
Az utolsó szezon:
Idén megint látszott, hogy valami nem okés, hiszen amikor bejelentették a versenynaptárt, az nem gyengén foghíjas volt. Nem egy olyan futam volt ugyanis meghirdetve amihez kontinens ki volt írva, de időpont és ország nem, szóval fura volt. Szintén megjelentek a problémák pl. Magyarországon is, hiszen sokan panaszkodtak a zajra többek között. Nálunk ez megoldódott azzal, hogy Zamárdiba költöztették a versenyt és a Balaton is nagyszerű háttér volt a repülők mögött. Azonban valahogy már megint nem volt akkora az érdeklődés mint régebben. Mindent egybevetve, viszonylag szűkszavú közleményben jelentették be idén a döntést.
Good things come to those who wait! The World #Champion title is finally his! CONGRATS @MattHallRacing ✨ #airrace pic.twitter.com/GHXM32Gksm
— Red Bull Air Race (@Redbullairrace) September 8, 2019
A 2019-es bajnokságban úgy tűnt lehet megint lesz egy újabb duplázó bajnoki címek tekintetében, hiszen a japán Yoshihide Muroya a végül megrendezett négyből három versenyt megnyert. Ezt látva meglepő, de végül nem ő lett a világbajnok, hanem az ausztrál Matt Hall. Egy ponton múlt és ehhez elég volt egyszer győznie idén, de mivel a japán csak a 12. leggyorsabb volt a Balaton felett, így az elég sokba került. Az utóbbi években egyébként nem volt olyan idény amikor ne említették volna meg, hogy Hall az egyik legnagyobb esélyes, de valahogy sosem alakultak kedvezően a dolgok.
Látva Muroya formáját idén sem sokan fogadtak volna erre az első két futam után, de mint a mellékelt ábra mutatja, feladni sosem szabad. Muroya így tehát hazai közönség előtt búcsúzott a bajnokságtól mégpedig egy győzelemmel, de összességében ez most kevés volt.
Azok közül egyébként akik az Air Race visszatérése utáni években az élmezőnyt alkották, van két pilóta akik talán kicsit csalódottak lehetnek. Pete McLeod az egyik legfiatalabb tagja volt a mezőnynek. Anno még huszonévesen csatlakozott a bajnoksághoz és az évek alatt egyre sikeresebbé vált, de bajnoki címe nem lett neki sem. Michael Goulian kicsit mindekit meglepett amikor 2009-ben nálunk megszerzte az első sikerét, de tavaly már a végelszámolásnál is esélyes volt, ám sem akkor, sem később nem lett világbajnok.
Extrém események:
Az átlalánosságban véve elmondható, hogy ha valaminek sport értéke van, minél látványosabb és őrültebb, azt a Red Bull elég komolyan szponzorálni fogja. Tegyük hozzá persze, hogy ez nem csak a sportra igaz, sok más terülten ott vannak, így például a zenében is. Konkrétan saját zenei kiadója is van a cégnek, ami magával az Air Race-el is összekapcsolódik. A Red Bull Records a kiadója annak a Heaven's Basementnek is amelynek dalai a lassítások alatt sokszor hallhatóak voltak.
Annak idején jó buli volt az Xfighters is, ami a világ legjobb freestyle motokrossz versenyzőit hívta meg, hogy megmérkőzzenek egymással, de említésre érdemes még a Crashed Ice is, ami egy elég egyedülálló dolog. Kicsit hasonlóan a sí vagy a snowboard crosshoz futamonként négyesével egy lejtőn meccselnek egymással, de itt ugye ezt jégen teszik. Ami pedig igazán beindult mostanában az a Cliff Diving. A sziklaugró világkupa sorozatot nagyon szép tájakra viszik el, 2009-ben jött létre és jelenleg úgy tűnik, lesz ez még sikeresebb is, hiszen 2013 óta pl. a szupertoronyugrás már a Vizes VB-k szerves részét képezik és elég hamar elfogynak a jegyek oda, egyre több helyen látni a TV-ben is, úgyhogy szépjövő áll előtte.
A Red Bull tehát így sem marad rendezvények nélkül és úgy néz ki lesznek még olyanok ezek közül amelyek szép kort élhetnek meg a jövőben.
Képrforrás: Red Bull - Twitter
